Alapelvek

Az Alapelvek a Nemzetközi Mozgalom tanításának, rendszerének irányadó tételei. Már a Nemzetközi Mozgalom megalakulásának kezdetétől föllelhetők egyes, a tevékenységet meghatározó, az alapeszméből eredeztethető elvek, melyek a Nemzetközi Mozgalom megalakulását is eredményezték. Az Alapelvek végső, ma ismert formáját az 1965. évi, bécsi 20. Nemzetközi Értekezleten fogalmazták meg és fogadták el.

Az Alapelvek, mint a Nemzetközi Mozgalom tanításának és tevékenységének irányadó tételei, kötelező érvényűek a Nemzetközi Mozgalom minden összetevő eleme részére. Azoknak a tapasztalatoknak és értékeléseknek alapján fogalmazták meg őket, amelyeket a Nemzetközi Mozgalom általános értékként tett magáévá.

Mivel az Alapelvek megszövegezése igen velős és tömör, jelentésük és jelentőségük teljes megértéséhez némi magyarázat elengedhetetlen.

Emberiesség

A Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Mozgalom, mely a háborúk sebesültjeinek és betegeinek a csatatéren való egyenlő elbánás alapján történő ellátásának érvényesítése érdekében született, mind nemzetközi, mind nemzeti körülmények között, igyekszik minden helyzetben megakadályozni, illetve enyhíteni az emberi szenvedést. Célja, az élet és az egészség védelme, valamint az emberi méltóság tiszteletének biztosítása. Fejleszti a népek közötti kölcsönös megértést, barátságot, együttműködést és tartós békét.

Az emberiesség biztosítása alapvető célja a Nemzetközi Mozgalomnak, melyet azért alapítottak, hogy lehetőséget teremtsen a sebesültek és katonák csatatéren történő megsegítésére. A Nemzetközi Mozgalom tevékenysége ma az emberi szenvedés csökkentésére, és a szenvedést kiváltó körülmények elhárítására irányul.

Az emberiesség elve megköveteli, hogy az élet és az egészség védelme érdekében mindenki megfelelő ápolásban és segítségben részesüljön. A Nemzetközi Mozgalom dolgozik a közvetlen szenvedés enyhítésén, egészségügyi ellátást nyújt és gondozza a szenvedőket. Ugyanakkor a Nemzetközi Mozgalom tartós kötelezettsége az egészségfejlesztésre való jog előbbrevitele, megelőző intézkedések foganatosítása az egészségkárosodás kizárására, képessé tenni az embereket saját egészségük védelmére.

Az emberiesség elve ugyanakkor kötelez az emberi méltóság tiszteletére, mind személyes vonatkozásban, mind a társadalmi viszonyokban. A személyes alatt, az egyén emberi méltóságának kötelező tisztelete, testi és szellemi sérthetetlensége, illetve az e téren veszélyeztetettek védelme és megsegítése értendő. Ugyanakkor a Vöröskereszt/Vörösfélhold feladata javítani az emberek helyzetén, védeni, jobbá tenni a természetes környezetet, valamint a védelmet biztosító nemzetközi humanitárius jog fejlesztése és ismeretének terjesztése.

Pártatlanság

A Nemzetközi Mozgalom nem tesz különbséget nemzetiség tekintetében, sem vallási, osztály vagy politikai meggyőződés alapján. A szenvedő személy kínjainak enyhítése közben csak azok szükségletei vezérlik, azok szerencsétlenségét teszi első helyre.

A Nemzetközi Mozgalom az áldozatokért tevékenykedik, mindennemű természetes vagy szociológiai természetű tulajdonságuk alapján történő hátrányos megkülönböztetés nélkül.

Az egyetlen ismérv, aminek alapján a Nemzetközi Mozgalom meghatározza tevékenysége fajtáját és módját, az egyed veszélyeztetettsége. A tevékenység sorrendjét mindig a veszélyeztetettség foka határozza meg: azoknak nyújt segítséget először, akiknek az a legsürgősebb, a legnagyobb segítséget azok kapják, akik legnagyobb szükséget szenvednek.

Ha az emberiesség a Nemzetközi Mozgalom alapvető célja, akkor a pártatlanág az eszményképe.

Semlegesség

Hogy a Nemzetközi Mozgalom megőrizze az iránta mindenki által táplált bizalmat, az ellenségeskedésekben nem foglal állást, és nem kötelezi el magát soha semmilyen politikai, faji, vallási vagy ideológiai természetű vitában.

A Nemzetközi Mozgalom tevékenységének alapvető föltétele a mindenki részéről élvezett föltétlen bizalom, ami különösen fontos fegyveres összetűzések esetén. A mindenki részéről megnyilvánuló bizalom hiánya megkérdőjelezné az akciókat, föltehetőleg meg is hiúsítaná a segítségnyújtást.

Hogy a Nemzetközi Mozgalom megőrizhesse a tekintélyét, minden helyzetben semlegesnek kell maradnia. Ennek érdekében sem a Nemzetközi Mozgalom, sem bármely összetevő eleme, sem a tagságában lévő egyedek nem bocsátkozhatnak semmilyen politikai, ideológiai, vallási vagy más természetű vitába, értékelésbe. A Nemzetközi Mozgalom nem foglalhat állást senki vétkességéről vagy ártatlanságáról. Minden ilyen természetű megnyilvánulás a Nemzetközi Mozgalom hitelvesztését eredményezné, hiszen a vitás felek egyike melletti fölsorakozásról tanúskodna.

Az összetűzésekben a Nemzetközi Mozgalomnak elfogulatlannak kell lennie mindezek az elképzelések iránt, tisztelnie kell a gondolat szabadságát anélkül, hogy értékelné megalapozottságát.

A Nemzetközi Mozgalom tehát minden esetben semleges, csak az áldozatok tekintetében nem, hiszen mindig azok megsegítéséért áll ki.

Függetlenség

A Mozgalom semleges. Így a nemzeti Egyesületek függetlenségét is minden esetben biztosítani kell annak ellenére, hogy államuk keretében az emberbaráti tevékenységben segítőszervezeteként tevékenykednek, és hogy a törvények betartásának kötelezettsége rájuk is vonatkozik. Csak ez a függetlenség biztosíthatja számukra a Mozgalom Alapelveivel összeegyeztethető tevékenységet.

A nemzeti Egyesület egy adott állam területén tevékenykedik, elsősorban az ott élő emberek védelme érdekében. Ez megköveteli, hogy az elsődleges megbízatása értelmében, állama területén olyan értékekért szálljon síkra, melyek az Alapelvekkel összhangban az emberiesség elveinek érvényesítését szolgálják. Természetesen egy nemzeti Egyesület sem tevékenykedhet teljesen egyedül, hiszen akcióinak sikere gyakran más partnerek hozzáállásától illetve a velük való együttműködés minőségétől függ. Innen az indíttatás, az állam emberbaráti szolgálatait, segítő szervezetként támogató együttműködésre. Természetesen, a nemzeti Egyesület nem vállalhatja magára a felelősséget minden országos gondért. Tevékenysége, a lehetőségei tükrében, az emberiességet érintő gondok megoldására korlátozódik. Így a nemzeti Egyesület tevékenysége főképp azokra a területekre terjed ki, ahol hiányzik vagy bármi okból elégtelen az állami szolgálatok gondoskodása.

A nemzeti Egyesület segítő szerepének egészséges partneri viszonyokon kell alapulnia, így közte és az állami emberbaráti szolgálatok között nem állhat fenn függőségi vagy alárendeltségi viszony. A nemzeti Egyesület segítségének mértékét és módját az állami szolgálattal kötött megegyezés tartalmazza. Segítő szervezetként is meg kell tartania önállóságát, mert csak ez biztosítja számára az Alapelvek szerinti tevékenységet. A nemzeti Egyesületnek minden, az állam részéről érkező és segítségre vonatkozó kérelmet értékelnie kell, viszont megfelelő indoklással el kell vetnie mindazokat a kérelmeket, melyeknek a teljesítése az Alapelvek föladását igényelné.

A nemzeti Egyesület részéről betöltött segítő szerepnek a kérdése és az állami szervekkel kialakított kapcsolat, mindig érzékeny viszony. Ezért ennek a szerepnek a leírt módon való tiszteletben tartása az illetékes állami szervektől is elvárt. A függetlenség alapelvének értelmében támogatniuk kell a nemzeti Egyesület önrendelkezési jogát, hiszen az államhatalom is résztvevője volt a nemzeti Egyesület szerepét meghatározó és elfogadó értekezletnek, így az ezzel járó kötelezettségeket is vállalnia kell.

Az említett önrendelkezés viszont, tevékenysége esetén sem mentesíti a nemzeti Egyesületet az állam érvényben levő törvényeinek betartása alól. Ellenkezőleg, a törvények tiszteletében követendő példát kell fölmutatnia őszinte jó szándékának bizonyítása és tekintélyének biztosítása érdekében.

 

Önkéntesség

A segítségnyújtás önkéntes, így nem alapulhat haszonszerzésen.

A Nemzetközi Mozgalom már az alapeszme szerint önkéntességre épül. A tevékenység alapvető mozgatóerejét, Henri Dunant-tól napjainkig, az önkéntesek munkája biztosítja.

Önkéntesség alatt azt értjük, hogy senki nem számíthat térítésre, még kevésbé haszonra azért, mert idejét és munkáját a Vöröskereszt/Vörösfélhold feladatainak teljesítésére áldozza. Az egyetlen indíttatás a szükséghelyzetben lévő emberek megsegítése érdekében végzett munka hasznosságának tudata lehet.

Viszont az önkéntes megnevezés semmiképpen nem jelent avatatlan dilettánst. Ellenkezőleg, a nemzeti Egyesületnek kiemelkedő szakértőket kell mozgósítania tevékenységeihez. Csak így biztosíthatja, hogy a fölkaroltjainak nyújtott szolgáltatás igazán magas szintű legyen. Ez a magas szakértelemmel folytatott tevékenység teszi a nemzeti Egyesületet megbízható partnerré, ébreszthet a segélyezettekben kellő bizalmat, öregbítheti a nemzeti Egyesület tekintélyét, és mozgósíthat újabb önkénteseket az Egyesülethez való csatlakozásra.

 

Egység

Egy államban csak egy Vöröskereszt vagy Vörösfélhold Egyesület létezhet. Hozzáférhetőnek kell lennie mindenki számára. Emberbaráti tevékenységének az ország egész területére ki kell terjednie.

Egy ország területén, az illetékes hatalmat emberbaráti tevékenységben segítő szervezetként, csak egy elismert nemzeti Egyesület tevékenykedhet. Ennek nyitottnak kell lennie mindenki számára, nemzeti hovatartozásra, vallási vagy politikai meggyőződésre való tekintet nélkül. Ennek értelmében minden segítségre szoruló számára biztosítania kell a segítségnyújtást az ország teljes területén.

A nemzeti Egyesület élén egy központi szervnek kell állnia, amely képviseli a Nemzetközi Mozgalom többi összetevő elemével fönntartott kapcsolatokban. Ennek a szervnek az illetékessége az Egyesület egészére kötelező érvényű határozatok meghozatala.

Egyetemesség

A Vöröskereszt és Vörösfélhold Nemzetközi Mozgalom világmozgalom, melyben minden Egyesület azonos helyzetben van, egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel az együttműködés terén.

A Nemzetközi Mozgalom szinte teljes egészében megvalósította az egyetemesség elvét, hiszen keretében 185 nemzetközileg elismert nemzeti Egyesület tevékenykedik.

A Nemzetközi Mozgalom keretében egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkező nemzeti Egyesületek kötelesek a kölcsönös szolidaritás alapján támogatni azokat a nemzeti Egyesületeket, amelyek adott esetben képtelenek eleget tenni a segítségüket igénylők megsegítésének. Ez egyben azt is jelenti, hogy ugyanígy elvárhatják más nemzeti Egyesületek támogatását, ha a szükséget szenvedőknek a saját területen történő megsegítésében nehézségeik vannak.